Köröstarcsa

A halászat fellegvára a Kettős-Körös partján

Víz és hal. Mi más is lehetne az éltető alapja a Kettős-Körös partján fekvő Köröstarcsának. A „halkörmölők” – ahogy régen hívták a helyieket – évszázadokon keresztül foglalkoztak a halászat mesterségével, s ma is büszkén ápolják a hagyományokat, miközben a vízitúrázókat sok érdekes programmal, igazi vendégszeretettel fogadják.

Olvass tovább
Köröstarcsa
Lapátos értékelés: 1

Kishajó kikötő megállóhely

5622 Köröstarcsa, Külterület 27/1 hrsz.
+36 30 486 1882 http://www.korostarcsa.hu

A Kishajó kikötő várja mindazon természetbarát vízitúrázókat, akik szeretnének jobban megismerkedni a Kettős-Körös adta sportolási lehetőségekkel. Tiszta, igényes környezetben van lehetőség sátrazni, főzőcskézni, kajakozni és kerékpározni.

Mit érdemes tudni?

Köröstarcsa a Dél-Alföldön, Békés megyében, Mezőberénytől 7 km-re található. A község a Kettős-Körös bal partján fekszik. Szomszédos települések: Mezőberény, Csárdaszállás, Körösladány. A Kettős-Körös hullámtere vadregényes, ligetes tájék, a bal partján a hullámtér helyenként 100 méteres, a töltés lábánál kubikgödrök sora húzódik. A Körös völgy csaknem egésze védett, akárcsak a közeli kunsági puszták túzoktelepei, vízi- és énekesmadarak fészkelő helyei. A településen kívül a töltések mellett Körös holtágak sorakoznak, mint a Paprév-zug, a Németjárói-holtág, az Erdő-zug, vagy a Harcsás-zug, melyek egy része vízinövénnyel lassan telítődött, benőtt, sekély vizű, vagy már kiszáradt. A köröstarcsai jegyző 1864-ben ezt írta: “Harcsás-zug arról nevezetes, hogy a harcsa halaknak e zug melletti körös kanyarulatba állandó tanyájuk volt, csupán harcsa halakat e helyen igen nagy mennyiségben lehetett kihalászni, - de a víz szabályozás által már ez is elenyészett.” A Kettős-Körös és holtágai, illetve a liget mellett nemrégiben kialakított horgásztó remek lehetőséget kínál a horgászat szerelmeseinek. A Körös partján szabadstrand és hajókikötő várja a pihenni vágókat; itt nemcsak fürdésre, hanem csónakázásra, vízibiciklizésre, kajakozásra és kenuzásra is lehetőség van. A környéken különösen sok a fácán, az őz és a vadnyúl, így a község a vadászok körében is hamar ismertté vált.

Nevezetességek, látványosságok

SZÖVŐHÁZ ÉS LOVASUDVAR: Az 1900-as elején épült parasztház és gazdasági udvar, amelyben megtekinthető a paraszti életmód berendezési tárgyai, valamint a szövés, fonás munkaeszközei és a lovas életmód felszerelései, munkaeszközei. NÉPI KULTURÁLIS ÖKOCENTRUM ÉS TÁJHÁZ: A Tájház az önkormányzat tulajdonában és a Köröstarcsáért Barátok Egyesülete (KÖBE) kezelésében üzemel. A belső terek a tájegységre jellemző kialakításúak, a kiállított anyag paraszti kultúra tárgyi emlékeit mutatja be, amelyet helyi lakosság által adományozott. Évente más-más időszaki kiállítás látható itt. REFORMÁTUS TEMPLOM: A templom 1794–96 között épült a kecskeméti Fischer Ágoston által, ún. copf stílusban. Tűzfigyelő tornyát 1859-ben egy emelettel megtoldották és körfolyosóval látták el. A templomkertet 1894-ben kerítették körül. A kertben található I. és II. világháborús emlékművek, melyeket a köröstarcsai áldozatok emlékére emeltek, Istók János és Mladonyiczky Béla szobrászművészek alkotásai.

Történelem

Köröstarcsa régi magyar falu, Békés megye középső részén, a Kettős-Körös bal partján fekszik. A község nevének előtagja a Körös közelségére utal, a tarcsa név pedig puszta személynévből (Tarcsa, Vagy Tarcha) keletkezett magyar névadással. Neve először 1221-ben merült fel Calanda fia, Pál poroszló lakóhelyeként, egy, a Váradi Regesztrumban rögzített peres ügy kapcsán, Terechaként. 1383-ban a megye legrégibb és legtekintélyesebb családja, az Ábrahámfi család tagjai osztoznak rajta, s 12 jobbágytelket számlál. A XV. században már jelentős település lehetett, hiszen 1423-ban Békés vármegye itt tartotta egyik megyegyűlését. 1472-ben mátyás királytól szerzi adományul Tarcsa egy részét Veér András, 1491-ben már a falu egészét magáénak tudhatja, s udvarházat is épít itt. Veér András 1521-22-ben már Tarchai előnevet használ. 1552-ben 5, 1562-ben 27, 1564-ben 22 porta fizet adót. A Veérek a török elől Erdélybe költöztek, de még a következő két évszázadban is tartották jogukat Tarcsához, és viselték a köröstarcsai előnevet. A török kiűzésekor, 1695-ben újra lakatlan, s véglegesen 1718-19-ben szállják meg újra, valószínűleg régi lakói, akik mind református magyarok. 1720-ban 44 család lakja. Kiterjedt határa sokat változott. 1851-ben már 3446-an lakják, s mint virágzó települést mutatja be Fényes Elek leírása. A község lakói századokon át foglalkoztak a halászattal. Tarcsa a XIX. század végéig híres halászati központ. A tarcsaiak gúnyneve, a „halkörmölők” is erre az ősi mesterségre utal. A folyó nemcsak megélhetést adott, de nagy veszedelmeket is zúdított a községre. 1881-ben a házak kétharmada pusztult el a nagy árvízben. 1891-ben 5385 lakosa van a községnek. Drasztikus népességcsökkenés az 1950-es évek végével indult meg, s a folyamat 1980-ig tartott. Azóta stabilizálódott a lélekszám 3000 körül.

Tudta-e?

...1728-ban a Köröstarcsa és Körösladány közti határvita perre ment, amiben egy bizonyos vén Márkus Körösladány képviseletében hamis tanúságot tett, aminek következményeként a perben Ladány nyert. Az esetet Arany János az A hamis tanú című költeményében (1852) örökítette meg.

Programok

MAMF - Megyei Amatőr Művészeti Fesztivál Hal Napok

Étel — ital

Nagyablakos Söröző Sparrow Café

Sportolási lehetőségek

Kajak-kenu, evezés, gyaloglás, kerékpározás, horgászat, túrázás, futás

Egészségügy, elsősegély

Orvosi rendelő 5622 Köröstarcsa, Pipa utca 10. Gyógyszertár Szentlélek gyógyszertár, 5622 Köröstarcsa, Kossuth u. 8.
Válassz túraútvonalat!

Tervezd meg, mentsd el és oszd meg másokkal a kedvenc túráidat.

Vízitúra tervezés