Mit érdemes tudni?
A közel kilencezer fős város a Tiszazug – amely a Tisza és a Hármas-Körös közötti szögletet foglalja magába – nevű kistájegységben helyezkedik el, Jász-Nagykun-Szolnok megye déli részén. A település mellett húzódó Hármas-Körös és annak ártere a Körös-Maros Nemzeti Park része. A folyó védetté nyilvánítása a hetvenes évek végén kezdődött, több fázisban zajlott le, és azóta is szorosan kapcsolódik a város mindennapjaihoz. Az ideérkezők – a látnivalók mellett – számtalan sportolási és kikapcsolódási lehetőség közül válogathatnak. Éttermekbe, kávézókban sincs hiány, így igazán minden adott az aktív pihenéshez, szórakozáshoz, sportoláshoz. A Körös-völgy 1997-től a Körös-Maros Nemzeti Park egyik mozaik területe lett. Egyik fő jellemzője az a zöldfolyósó, amely az évenkénti madárvonulások útvonalaként is szolgál, így a legmagasabb nemzetközi védelmet is élvezi. A jellemzően ártéri táj a szabályozási tevékenységek során jött létre, így a településhez hat holtág is tartozik, amelyek változatos és gazdag növény- és állatvilággal rendelkeznek.
Nevezetességek, látványosságok
ZSINAGÓGA. A helyi zsidó hitközség szecessziós temploma, mely 1911 és 1912 között épült Dobrovszky József István tervei alapján. A 2. világháború után évtizedekig romos műemlék épületet 2000-ben állították helyre.
SZENT MÁRTON KATOLIKUS TEMPLOM. A késő barokk stílusú templom építését Jung József tervei szerint 1781-ben kezdték meg, és 1784-ben fejezték be, s a templom 1910-re nyerte el mai alakját. Művészi díszítésével, berendezésével és 62 méter magas, a Körös habjaiban visszatükröződő kecses tornyával kiemelkedik az alföldi barokk templomépítészet alkotásai közül, a főbejárat fölött megformált nagykunsági oroszlános címer egyben emléket állít a kun elődök emléke előtt is.
KÖRÖS ÁRTÉR: egyedülálló állat és növényvilágával, védett madárfajokkal igazi vadregényes, felfedezésre váró terület.
Történelem
A Körös tiszta vize, a gazdag termőföldek, rétek már az Árpád-korban vonzották a letelepedni vágyókat. A település létezésének folyamatosságára utal, hogy a régészek egy középkori falu nyomaira bukkantak Kunszentmárton telekparti részén. Az első írásos emlék, amelyet oklevél is tanúsít 1377-ből származik – akkor még Szentmárton néven említik –, ám lehetséges, hogy a garamszentbenedeki apátság alapító levelében (1075), majd a Váradi regestrumban is megemlítették (1212-15). A tatárjárást követően kunok érkeztek e területre, és a település így válhatott a Nagykunság részévé. A 15. század közepén a források már Szentmártonszállásról írnak, amely egyértelműen kun településre utal. A város történetének egyik jelentőségteljes eseménye volt 1541. szeptember 18. amikor is átutazott a településen a Szent Koronával Izabella királyné. A 16–17. században több gazdája is volt a településnek, mígnem a török kori pusztításoknak köszönhetően többször is elnéptelenedett, majd 1699-re lakatlanná vált. A fordulatig egészen 1718-ig kellett várni, amikor Jászapátiból és Jászalsószentgyörgyről betelepülők érkeztek „Szent Mártony pusztára”. 1745-ben tette Mária Terézia Kunszentmártont a Nagykun kerület közigazgatási és igazságszolgáltatási központjává, majd 1807-ben városi rangra emelkedett.
Tudta-e?
…a város híres szülöttei közé tartozik „Józsi, az úthengeres” vagyis Szabó Gyula, a magyar nemzet kiváló színésze, a nem csak gyerekek által kedvelt Magyar Népmesék mesélője.
Programok
Hármas-Körös-Gáti futás
Roncsderbi
Szent Márton Fogathajtó Kupa
Körös-parti Sportverseny
Körösi Halétel Főző Verseny
Erőfesztivál
Szent Márton Napok
Fény ünnep
Étel — ital
Magyaros Ízek Csárdája
Pótkerék korcsma étterme
Szarkafészek Falatozó
Talmácsi Cukrászat
Anna Cukrászda és Pizzéria
Centrál Kávézó és Fagyizó
Sportolási lehetőségek
Kajak-kenu, vízitúra, gyaloglás, futás, lovaglás, street workout
Egészségügy, elsősegély
Orvosi rendelő
Városi Egészségügyi Központ, Kunszentmárton, Kossuth Lajos út 5.
Gyógyszertár
BENU Patika, Kunszentmárton, Kossuth Lajos utca 4.
Kéki Patika, Kunszentmárton, Kossuth Lajos utca 21.
