Tiszakécske

Trópusi dzsungel az Alföldön

A város különlegessége, hogy több, mint 22 kilométer hosszan határolja a Tisza. Partját egyedi galériaerdők szegélyezik, ahol a fátyoltársulások láttán az lehet az ember érzése, hogy egy trópusi dzsungelben jár. Tiszakécskén azonban a vidékre jellemző többi természeti jelenséget is megcsodálhatjuk, melyek közül kiemelkedik a tiszavirágzás.

Olvass tovább
Tiszakécske

Tiszakécske Vízitúra megállóhely

6060 Tiszakécske, Halász utca 30.

A Tisza-parton, az árvízvédett oldalon található új vízitúra központ nem csak a helyi vízisport élet felvirágzásáért felel, hanem a túrázók is kényelmes sátorozóhelyet, minőségi közösségi teret és konyhát, valamint melegvízű zuhanyzási lehetőséget találnak is. A Vízitúra Megállóhely kiváló kiindulópontja a Tisza egyik legszebb szakaszát felfedező túráknak.

Mit érdemes tudni?

Bács-Kiskun megye észak-keleti csücskében, az ezerarcú Tisza meseszép kanyarulatában fekszik a közel 12 ezer lakosú Tiszakécske. Igazolt tény, hogy a napsütéses órák száma a megye ezen részén jóval magasabb az országos átlagnál, többek között ennek is köszönhetően Tiszakécske vízi paradicsoma nem is lehet ideálisabb nyaralók számára. A város kiemelkedő turisztikai, idegenforgalmi vonzástényezője a Tisza, a települést 22.5 kilométer hosszan határolja a folyó. A partot galériaerdők szegélyezik, melyek a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet részei. Ez a terület számos ritka védett növény- és állatfajnak ad otthont, melyekkel gyakran találkozhatunk, ha folyó partján pihenünk. A fákra, bokrokra felkapaszkodó növények – főként vadszőlő – fátyoltársulást alkotnak, melytől az ember úgy érzi, mintha trópusi dzsungelben járna. A Szőke Tiszát felfedezhetjük csónakból, kenuból vagy éppen kajakból is. Aki kipróbálja a vízitúrát a folyón meggyőződhet róla, hogy a víz hátáról egészen más, lenyűgöző arcát mutatja a Tisza.

Pár szó a településről

Tiszakécske, a Dél-alföldi régióban, Bács-Kiskun megye észak-keleti részén, annak közigazgatási határán, a Duna-Tisza köze keleti lejtőjének szélén, a Tisza jobb partján helyezkedik el.

A város a régió északi határán fekszik, így szerves kapcsolata van a Közép-magyarországi és az Észak-alföldi régióval is. Sajátossága, hogy három megye határán (Bács-Kiskun, Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megye) fekszik, illetve a Tisza folyó 24 km-en képez természetes határvonalat. A város mind a régió, mind a megye, mind a járás szempontjából excentrikus helyet foglal el, térségi kapcsolatai túllépik mind a járás, mind a megye, mind a régió határát.

Tiszakécskének megyén túlmutató szerepkörei közül a legjelentősebb a turisztikai funkció.

A régészeti eredmények alapján Tiszakécske területén már közel másfélezer évvel ezelőtt lakott település nyomai találhatók. A település növekedése és faluvá szerveződése az ezt követő időszakban (a XI., XII., XIII. század) indul meg. A Vatikán irattárában őrzött egyházi tizedjegyzék tesz először említést a faluról „Cechke” néven, 1332-ben. 

A lassú növekedésnek induló falu a török uralom alatt gyakorlatilag elpusztult. A XVII. században a Rákóczi szabadságharc leverése után az abonyi közbirtokosság kapta meg a területet. Ők Nógrád és Hont vármegyékből zömmel katolikus vallású családokat telepítettek a faluba.

Az új telepesek lakóhelye a régi Kécske nagyobb kiterjedésű elhagyott része lett (Újkécske), ahol a földet „taksások” művelték. 

A betelepítést követően a régi kécskeiek etnikai, vagyoni, vallási viszonyainak eltérő volta alapján a jövevényektől elkülönültek és elnevezték magukat ókécskeieknek. Valójában ezzel elkezdődött a falu lakosságának lakóhelyi (Ókécske és Újkécske), etnikai (szlovákok és magyarok), gazdasági (taksások és telkes jobbágyok), vallási (református és katolikus) elkülönülése. Így a régi egységes település kettészakadt, amit az 1867-es törvény közigazgatásilag is szentesített. 1887-ben készült el a település határán húzódó vasútvonal. Újkécske fejlődésének kedvezett, hogy a törvényhatósági kövesutak (Szolnok, Kiskunfélegyháza, Nagykőrös) Újkécskén keresztül vezettek. A századfordulótól kezdve töretlenül fejlődött a település a két világháborúig, ahol közel 500-an haltak meg. 1950-ben egyesült a két település (Ó- és Újkécske) Tiszakécske néven. 1956. október 27. A forradalom hevében repülőről leadott sortűznek 17-en estek áldozatul és a megrázó események során sokan megsebesültek. Tiszteletükre a főtéren emlékművet emeltek. 1986-ban a település városi rangot kap. Ez után egy dinamikus fejlődés vette kezdetét, mely a ’90-es évek elejéig tartott. 

A dinamikus fejlődésnek köszönhetően a településen az általános iskolák mellett gimnázium és szakiskola is helyet kapott. Kiépült a szociális intézmények rendszere. Elindult a mozgalmas kulturális és közösségi élet. Az évek során Tiszakécske a magyar citeramozgalom központjává vált. Tiszakécske napjainkban is folyamatosan fejlődik A település lakói ma főként a mezőgazdaságban, az iparban és a szolgáltatóiparban, turizmusban dolgoznak. 

Tiszakécske regionális szerepkörének növekedési esélyeit az idegenforgalmat szervező szerepének erősödésében kell keresni, amelyre kiváló adottságokkal rendelkezik. Tiszakécske járási székhely is egyben.  


Nevezetességek, látványosságok

SZABADSTRAND: A tiszakécskei Tisza-parti Szabadstrand országosan is ritkaságszámba megy, hiszen a nagy folyó mentén mindössze három ilyen helyen működik hivatalosan homokos tengerpartra emlékeztető, mesés környezettel övezett strand. A fürdőzők kényelmét szolgálják a parton és az üdülőterületen működő szolgáltató és vendéglátó egységek. TISZA-PARTI GYÓGY- ÉS ÉLMÉNYFÜRDŐ: A dél-alföldi régió Magyarország legkedvezőbb éghajlatú, napsütéses órákban leggazdagabb vidéke. A föld mélyében is értékes kincset rejt ez a táj, a gyógyító erejű termálvizet. Itt található termálvizek ásványianyag-összetételüket és hőfokukat illetően a gyógyító termálvizek kategóriájába tartoznak. ÓKÉCSKEI KÖZÖSSÉGI HÁZ: A mai Ókécskei Közösségi Ház 1950-ig az Ókécskei Községháza volt. Az épületet 1938-ra felújították, kibővítették. Az épület előtt álló Turul szobrot szintén ekkor adták át. Mai funkcióját 2001-ben kapta az épület, jelenleg időszaki kiállítóhelyként működik.


Tiszakécskén két különleges madárvédelmi terület és kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület található: 

a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében álló Közép-Tisza és

a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében álló Jászkarajenői puszták), melynek része a Gerje-sík. 

Tisza-parti sétány 

Holt-Tisza területe mintegy 100 ha.

Tiszakécskén és környezetében évszázadokon át meghatározó volt a Tisza. A folyót a XIX. század közepén szabályozták, de a mai napig is érezhető, valamikor mennyire uralta a tájat. Az élő Tisza a települést 22,5 km hosszúságban határolja, partját galériaerdők szegélyezik, melyek a Közép-Tiszai Tájvédelmi körzet részei. A galériaerdők őshonos fái tölgyek, kőrisek, feketenyárak, szürkenyárak, füzek voltak, ma már többnyire nemesnyár ültetvények alkotják a galériaerdőt, bár füzek és szürkenyárak ligetekben előfordulnak. A galériaerdők gazdag aljnövényzete sok állatfajnak ad otthont.

Madárvilágára jellemző a fakopács, a bakcsó és szürke gém, az egerészölyv, a fekete gólya, a barna réti héja, a galambász héja, a hamvas réti héja, a vörös vércse, a szarka, a bíbic, a sárszalonka. 

A Tisza jellemző halfajai a kecsege, a ponty, a keszeg és a harcsa. A folyó minden év nyár eleji látványossága a „Tisza virágzás”.

A Holt-Tiszát széles nádasok övezik, ahol kócsagok, kanalas gémek, fekete gólyák, szürke és vörös gémek, valamint több vadkacsafaj él. A nádasokban található barátréce, csörgőréce, vonulási időszakban kanalas és nyílfarkú réce is. Nem ritka a búbos vöcsök és a szárcsa sem. Őshonos gyógynövénye a fekete és a fehér nadálytő. 

A város északi határban szikes puszták, zsombékos, vizenyős rétek védett madárfajok élőhelyei. Leggyakoribb a bíbic, de gyakori a nagy goda, és a piros lábú cankó. A tavaszi és őszi madárvonuláskor átutazó vendég a görbe csőrű nagy póling. A zsombékosban réti fülesbaglyok és sárszalonkák élnek. 

A rét és mocsárvilág lakói mocsári teknősök, vízisiklók és a táplálékul szolgáló békák. Növény érdekessége tavasszal a lila fürtös gyöngyike és az agárkosbor, nyáron a kamilla és a kakukkfű, ősszel a sziki őszirózsa és a magyar sóvirág.



Történelem

A régészeti eredmények alapján Tiszakécske területén már közel másfélezer évvel ezelőtt lakott település nyomai voltak találhatók. A tatárjárás után a lakosság számbeli növekedése meggyorsult, ám a falu a török uralom alatt gyakorlatilag elpusztult. A 18. században különvált Ókécske és Újkécske, melyeket 1950-ben Tiszakécske néven egyesítettek. Városi rangot 1986-ban kapott.

Tudta-e?

…a települést szegélyező nagy Tisza-kanyar számos kapitális halnak ad otthont? Fogtak itt már a horgászok közel 100 kg-os harcsát is, ami máig rekordszámba megy, nemcsak a Tiszán, hanem egész Magyarországon.

Gyermekkorát Ókécskén töltötte Szabolcska Mihály református lelkész korának ismert költője.

Ma Tiszakécske lakosa Böszörményi Gyula József Attila –díjas író.


Programok

A település rendszeresen megtartott éves rendezvényei: Magyar Kultúra Napja, Március 15-i Városi megemlékezés, Költészet Napja, A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja, Majális, Városi Gyermeknap, Pedagógusnap, Kécskei Fogathajtó Verseny, Semmelweis nap,Családi Nap, Új alkotóműhely, Kécskei Művésztelep, Kécskei Napok, Kécskei Ősz, Kécskei Áldozatok Napja, Szociális Munka Napja, Városi Karácsony
Egyéb rendszeresen ismétlődő vagy hagyományos rendezvények:
Február, Gyermek mesemondók találkozója a Városi Könyvtárban.
Április közepe, Városi Népdaléneklő Verseny a Városi Könyvtárban
Május első hete, időszaki kiállítás megnyitója az Ókécskei Közösségi Házban.
Május utolsó hete, Aszfaltrajz-verseny a Városi Könyvtár szervezésében.
Nyári napfordulóhoz kötődő Szent Iván éji népszokások – tűzugrás az Ókécskei Közösségi Házban
Július közepe Homokvárépítő-verseny a Tisza-parti szabad-strandon
Július közepe Tiszakécskei Citeratábor 
Augusztus közepe, Kécskei Művésztábor, meghívásos alkotótábor, a tábor résztvevőinek alkotásaiból minden évben kiállítást is rendeznek.
Augusztus 20. egész napos rendezvénysorozat (művészeti csoportok bemutatkozója, kirakodóvásár stb. tűzijátékkal zárva.)
Szeptember közepe, Kécskei Szüret rendezvénysorozat (mezőgazdasági kiállítás, lovas felvonulás, művészeti csoportok bemutatkozója, kirakodóvásár stb.)..
Minden hónap első péntekjén Könyvkóstoló címmel irodalmi beszélgetések zajlanak a Városi Könyvtárban kortárs írók, költők részvételével.
Kézműves foglalkozások – elsősorban ünnepekhez kötötten (húsvéti, gyereknapi, karácsonyi stb.)
A tél végi báli időszakban, és névnapokhoz, ünnepekhez kötődően egész évben több civil szervezet, egyesület tart nyílt körű báli mulatságot, egyéb rendezvényeket.
Hangversenyek a város templomaiban (egyházi ünnephez kötődő, pl. Húsvéti hangverseny, és évente több alkalommal megrendezett, pl. orgonahangverseny)

Étel — ital

Fazekas vendéglő Nádas Beach Tisza étterem

Sportolási lehetőségek

A sportélet a település életének nagyon fontos szegmensét jelenti. Tiszakécske korábban NB I-ben szereplő focicsapattal és NB II-es kézilabda csapattal rendelkezett, de komoly hagyományai vannak a birkózásnak (világbajnokságon való részvétel), a sportlövészetnek, és a még mindig NB II-ben működő teke sportnak is. A Lovasegyesület visszatérő rendezvénye a régió amatőr fogathajtói számára megrendezett Kécskei Fogathajtó Verseny, a lovaspálya Dózsa telepen található. A településen jelentős számban jelen vannak a szabadidős és wellness sportok is. A művelődési központ helyet biztosít a szabadidős, sport, és egészséges életmódhoz kötődő programoknak is. A város sportélete különösen üdülési szezonban gazdag. A szabadidős és sporttevékenységek, valamint ezek intézményei összefüggenek a város idegenforgalmi, üdülő jellegével. Ebből a szempontból kiemelkedőek a termálfürdők, az iskolában lévő tornatermek, valamint a Tisza-parti szabadidőpark és sportliget. Tiszakécske kerékpárúttal is rendelkezik, mely 15 km hosszan vezet, így középtávú túrákra is alkalmas

Egészségügy, elsősegély

Egészségügyi központ
Elérhetőség:0676/441-011,0676/540-056,0676/540-057
Ügyeleti ellátás
A központi ügyelet15.30-tól 7.30-ig csak sürgősségi esetek ellátására szolgál
Az ügyelet csak a 76/441-435 számon hívható.
Cím:Szolnoki út 2-4
Mentőállomás
Elérhetőség: 0676/441-204
Betegszállítások bejelentése
0676/486-888,0676/478-119,0676/486-887,0676/486-889
Tiszakécske, Kőrösi utca 4
Tiszakécske Önkormányzati Tűzoltó-parancsnokság
Elérhetőség:0676/540-100/101/102,105-általános hívószám
Cím:Ady Endre utca 66
Rendőrség
Elérhetőség: 0676/441-155
Rendőrőrs 16 óra utáni elérhetősége:0620/539-6610
Kecskeméti Rendőrkapitányság elérhetősége:0676/484-684
Rendőrség segélyhívó száma:107
Általános segélyhívó szám:112
Cím:Béke utca 167
Polgárvédelmi parancsnokság
Cím:Béke utca 142
Elérhetőség:0676/441-055
E-mail:tkpi@externet.hu
Állatorvosok
Dr Pitti Lajos:+3630/925-4249
Cím:Fő út 6
Dr Tóth Dezső
Nyitva tartás
Hétfő-Péntek:08-09,16-18
Cím:Kossuth Lajos utca 12
Elérhetőség:0620/3211-959
Gyógyszertárak
Pax Gyógyszertár
Nyitvatartás
Hétfő - Péntek:08-20
Szombat:08-13
Ügyelet:Hétfő - Péntek 20-21
Telefonos ügyelet:Hétfő-Péntek:21-7.30,szombat:13-7.30
Cím:Béke tér 4
Elérhetőség:0676/441-341
E-mail:zsirmon@t-online.hu
Jóegészség Gyógyszertár
Nyitvatartás Ebédidő
Hétfő - Péntek:08-17 12-13
Ügyelet:Hétfő - Péntek:20-21
Telefonos ügyelet Hétfő - Péntek:21-7.30
Szombat:13-7.30
Cím:Kossuth Lajos utca 44
Elérhetőség:76/441-047 

Válassz túraútvonalat!

Tervezd meg, mentsd el és oszd meg másokkal a kedvenc túráidat.

Vízitúra tervezés