Sátoraljaújhely

Az erődkkel bor Zemplén hegységhez tartozó, közeli Sátor-hegyről kapta nevét Sátoraljaújhely, melyet eredetileg Sátorhalmának hívtak. A város Észak-Magyarországon, a Zempléni hegyvidék, régi nevén Eperjes-Tokaj Érchegység északkeleti részében, a szlovák határ mentén fekszik, Miskolctól közúton 82 km-re. Három tájegységet köt össze: itt találkozik a Bodrogköz, a Hegyköz és a borairól híres Hegyalja.

Olvass tovább
Sátoraljaújhely

Mit érdemes tudni?

Nevezetességek, látványosságok

A Kazinczy Ferenc múzeum: A budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum szervezeti keretei között működő múzeum Sátoraljaújhelyen, a Dózsa György út 11. szám alatt. A múzeum Sátoraljaújhely egyik legszebb, műemlék jellegű épületében kapott helyet. Főhomlokzata forgalmas útra néz, bejárati kapuját toszkán oszloppár és fölötte kiugró erkély díszíti. Az épületet 1827-ben építtette Sennyei Károly klasszicista stílusban. 1990-ben a Kazinczy Ferenc Múzeum kapott benne helyet. Az épület falán lévő emléktábla tanúsága szerint „E házban tartózkodott Petőfi Sándor 1847. július 10-én Kazinczy Gábor vendégeként.”


Waldbott-kastély: A kastély 18. században épült barokk stílusban, ezután a Waldbott család tulajdona lett. A földrajzi adottságok miatt az utcai hosszanti homlokzati oldalon két szintes, míg a kert felőli oldalon földszintes. A Waldbott kastély napjainkban öregek napközi otthonaként szolgál.

A csodarabbi sírja: Régi rabbicsaládból származott; a családnév a német Dattelbaum azaz datolyafa szóból ered. A család Iszerlesz Mózes krakkói rabbitól származtatja magát és több tudós tagja is volt. Nevéhez fűződik a haszidizmus (jámbor zsidó mozgalom) magyarországi népszerűsítése és elterjesztése. Hívei az öreg szentnek nevezték, és gyógyításai tették nevét igazán híressé. Gyógyításai túlmutattak a zsidó hitközség keretein, hiszen a városi legenda szerint Kossuth Lajost gyermekkorában édesanyja elvitte a rabbihoz. Ő nemcsak meggyógyította a beteg gyermeket, hanem megjósolta későbbi életútját is. Más történet szerint Kossuth sátoraljaújhelyi gimnazista korában kereste fel a rabbit, aki megáldotta és azt mondta: „Olyan leszel, mint aki meglátta az égő csipkebokrot. A szavad kiáltani fog, a seregek Ura naggyá tesz, és hosszú életet ad neked Bábel vizei mellett”.

Történelem

Az első feljegyzések szerint 904-ben vette hatalmába a környéket Alaptolma, Ketel vezér fia, s a gróf Cseszneky család őse, majd az Aba nemzetség birtokába került. 1110-ben Könyves Kálmán az Apuliából ideköltözött Casertai Rátold grófnak adományozta a területet. Saturhalma a tatárjáráskor elpusztult. A túlélők – mivel ezt a lakóhelyet a Bodrog és Ronyva gyakori áradásai is állandóan veszélyeztették – nem építették újjá. A pálos rend ekkor telepedett le az akkor még különálló településnek számító Barátszeren, a város legrégebbi részén. Újhely 1261-ben kapott városi rangot V. István ifjabb királytól. 1533-ra sikerült a Perényieknek a birtokokat irányításuk alá vonni, akik protestánsok lévén, a katolikus intézmények helyett protestáns iskolát alapítottak Patakon és Újhelyen is. Az újhelyi vár jelentősége a sárospataki várkastély árnyékában egyre inkább csökkent. A Rákócziak 1616-tól birtokolták házasság révén. Lorántffy Zsuzsanna 1660-ban bekövetkezett halála után menye, Báthory Zsófia és unokája, I. Rákóczi Ferenc örökölte. 1640-ben az Újhelyi Oremus szőlő présházában Sepsi Laczkó Máté páter készítette az első aszúbort. 1697-ben egy újhelyi országos vásáron pattant ki Tokaji Ferenc felkelése, amely egész Hegyalját forrongásba hozta és előfutára lett a Rákóczi vezette szabadságharcnak. II. Rákóczi Ferenc Újhely fejlesztésére rendszeresen adományokat adott, testőrei számára külön utcasort építtetett. Kereskedelme a 18. században megtelepedett görög és zsidó kereskedők irányítása alatt fejlődött és túlnőtt a város határain. A század közepén Zemplén vármegye végleges székhelyéül jelölték ki. A település a csonka Zemplén vármegye székhelye maradt, de elveszítette vasúti gócpont szerepét, kereskedelmi forgalma csökkent, gazdasági élete visszaesett. Lakossága a Szepes vármegyéből elmenekült magyar köztisztviselőkkel, hivatalnokokkal és azok családtagjaival gyarapodott. A két világháború között a város fejlesztésére – bár történtek beruházások – a kormányzat összességében kevés erőt fordított.

Egészségügy, elsősegély

Erzsébet Kórház és rendelőintézet :

3980 Sátoraljaújhely, Mártirok útja 9. (47) 525-300 

Országos Mentőszolgálat Sátoraljaújhelyi Mentőállomása:

 3980 Sátoraljaújhely, Mártirok útja 18. Segélykérő telefon: 104

Gyógyszertárak:

Üdvözítő Patika Gyógyszertár Kossuth Lajos tér 4 (47) 321 038

Humanus Patika Gyógyszertár Széchenyi tér 9 (47) 321 929 Nyitva ⋅ Zárás: 17:00

Wieland Gyógyszertár Gyógyszertár Mártírok útja 16 (47) 321 748 Nyitva ⋅ Zárás: 18:00 

Válassz túraútvonalat!

Tervezd meg, mentsd el és oszd meg másokkal a kedvenc túráidat.

Vízitúra tervezés