Nagymaros a kajakpóló világtérképen - Kiss Miklós a Szuperligában!

Nagymaros a Dunakanyar szíve - a város élete ezer szállal kötődik a Dunához. De nem csak a hegyek és a folyam tájképi értéke egyedülálló - a nagymarosi kajakpóló élet is messze földön híres. A csapat kiemelkedő játékosát, Kiss Miklóst beválogatták most a nemzetközi Kajakpóló Szuperliga mezőnyébe.

Nagymaroson komoly hagyományokkal rendelkezik a vízisport-élet: a történelmi kajak-kenu szakág mellett a kajakpóló is évről évre egyre népszerűbb a sportszeretők körében. A Duna talán legszebb szakaszán fekvő város büszkesége, Kiss Miklós a magyar kajakpóló válogatottság és a sikeres lengyelországi szereplés után most még komolyabb kihívás elé néz - beválogatták a nemzetközi Kajakpóló Szuperkupába, amely ősszel, Kínában kerül megrendezésre. A barátai szenvedélyes sportolónak ismerik, aki már számtalan területen megmérette magát, most pedig a világhír küszöbén állva mesélt nekünk a sportágról, az előtte álló megmérettetésről és a terveiről.


Nagymarosiként a génjeidbe van kódolva a víz szeretete - azonnal kajaklapáttal a kézben indult a sportkarrier?

Kiss Miklós: A víz stimmel, de a lapát csak később jött. Az első állomás a vízilabda volt, ahol a 84-es korosztállyal, köztük jelenlegi olimpiai bajnokokkal játszottam együtt. A vízipólót a fagyott víz, azaz a havas sportok követték - snowboardosként is sikereket értem el. A nagymarosi Dunaparton dőlt el a jövőm, amikor a labdamániámat ötvözhettem a kajakozással. Nagymaroson, Ádám Krisztiánnal, vagy ahogy mindenki ismeri, Murmival való ismeretségem és barátságom alapozta meg a kajakpólós versenykarrierem, ő egyengette az utam a válogatott szereplés felé, róla ragadt át a sportág szeretete. 


Mi van a csapvízben Nagymaroson, hogy ilyen dinamikusan fejlődő kajakpóló közösség virágzik ott?

Kiss Miklós: A nagymarosi kajakpóló élet szíve és motorja Ádám Krisztián. Személyisége, lelkesedése, a sportág iránti elkötelezettsége okán nagyon sokat tesz azért, hogy évről évre egyre több fiatal válassza ezt az izgalmas és látványos sportot. Engem is ő inspirált, támogatott, én is nagyon sokat köszönhetek neki. 


A mostani Szuperkupán való szereplésed nagyon nagy mérföldkő a hazai kajakpóló számára.  Hogyan kerültél be ebbe a válogatásba?

Kiss Miklós: A Canoe Polo Super League egy kajakpóló felszereléseket gyártó cég szervezésében létrejött versenysorozat ahová aktív kajakpóló versenyzők pályázhattak. A CPS egyébként az ICF, azaz a nemzetközi kajakpóló szövetség beszállítója. Erre a versenyre közel négyszáz pályázat érkezett, ennyien szerettek volna bejutni a mezőnybe, ami 70 embernek sikerült, köztük nekem egyedüli magyarként. Ebben a pályázatban a korábbi eredményeimet kellett felsorolni, de nem csak az volt kérdés, hogy mióta kajakpólózom, hanem arra is kíváncsiak voltak, hogy mik a sportággal kapcsolatos távlati terveim, így döntötték el, kinek biztosítanak lehetőséget. Sőt, ajánlásokra is szükség volt olyan versenyzőktől, akik már játszottak kint. Engem a Kaniow-ban, a lengyel bajnokcsapatban játszó csapattársaim ajánlottak be, hiszen idén az ő csapatukban játszom, illetve az új-zélandi válogatott egykori csapatkapitánya is erősítette pályázatomat ajánlásával.


A csapat játékoslistája

A színes, nemzetközi csapatban világbajnokok, Word Games győztesek között, nagyon erős gárdában minden bizonnyal komoly kihívást jelent majd, hogy jól szerepeljek. A nagyon látványos, izgalmas rendezvényre összesen 6 csapatot állítottak össze a szervezők. 


Gratulálunk ehhez az eredményhez, mit gondolsz, milyen hatása lesz ennek a nemzetközi szereplésednek itthon és a nagyvilágban?

Kiss Miklós: Liang Song Peng, az Canoe Polo Super League versenyigazgatója azt nyilatkozta, hogy a legutóbbi versenyt live stream közvetítését 1.030.000 néző látta, de az őszi mérkőzésekre már több mint 3-4 millió nézőre számítanak. A verseny nem titkolt célja, hogy világszerte népszerűsíti a sportágat, ezzel egyértelműen több megrendelést szerezve a rendező, eszközöket, kiegészítőket gyártó cég számára.  Itthon azt várom ettől, hogy a fiatal generációra inspirációként hat ez a siker, hiszen jó példa lehet előttük, hogy nekem sikerült. Az szeretném, ha én ki tudnám taposni az ösvényt ahhoz, hogy még több magyar kajakpólós pályázzon a Super League sorozatra, az én szereplésem nyomán. Bár már 34 éves vagyok és sokkal többet kell edzenem, mint a huszonéveseknek, de úgy érzem hogy soha nem voltam még ilyen jó fizikai állapotban, így még több évig biztosítva látom a szereplésem akár az Európa Kupán vagy a VB-n.


Mikor rendezik a Szuperligát, mikor izgulhatunk érted?

Kiss Miklós: Maga a verseny 2018 szeptember 14-24 között kerül megrendezésre, Nigbo-ban, de én már szeptember 7-én kirepülök, hogy a csapattársaimmal ismerkedjek, közös edzéseken gyakorolhassuk a taktikákat. A helyzet érdekessége, hogy olyanokkal kell együtt játszanom, akikkel az eddig megmérettetéseken még csak ellenfélként találkoztam, a lengyel csapattársaim most konkrétan egy rivális csapatba lettek beválogatva. A verseny komoly fejlődési lehetőséget kínál, mindamellett arra is kiválóan alkalmas, hogy nemzetközi kapcsolatépítéssel, közös pontok keresésével a hazai sportélet is újabb lehetőségekhez jusson. 


A sok edzés és verseny mellett tudsz még szabadidős tevékenységként, játékként tekinteni erre a sportágra, vagy már csak a profizmus szempontjai érvényesülnek?

Kiss Miklós: Érdekes kérdés, mert a snowboardos időkben, mikor az olimpiára készültem, annyit álltam a deszkán, hogy mára teljesen elegem lett, most kimarad az életemből a hódeszka, a pályák, felvonók világa. A kajakpóló viszont örök szerelem - büszkén mondhatom, hogy az összes kajakpólóssal jó barátságban vagyok, rengeteget játszunk együtt csupán a sport öröméért. Gyakran megtörténik, hogy édesapám matuzsálemi hajójára pakolunk több kajakpóló hajót, majd a szentendrei ágban, a pilismaróti öbölben, esetleg a szigetspiccen kikötünk, és a Dunán vívunk meg néhány pörgős csatát - csak azért, hogy jól érezzük magunkat és a vízen legyünk. Azt hiszem ez a kötődés, a labda, a játék szeretete sohasem múlik el.

Nagyon szépen köszönöm a beszélgetést, hajrá Miki! 


A cikkben megjelent fotókat id. Szűcs Géza készítette.