Nagykinizs

Az Árpád-kori Nagykinizs és Kiskinizs [Kinizs] (Váras-) nevét 1245-ben IV. Béla király oklevele említette először, Kenys formában. A két Kinizs falu a Hernád két oldalán alakult ki. Az egyik Kinizs abaúji várbirtok volt, a másik a Kinizs nemzetség fészke volt, sorsuk azonban egymástól elválaszthatatlan volt. A település a Kinizsi család birtoka volt.

Olvass tovább
Nagykinizs

Mit érdemes tudni?

A településről származó Kinizsi család egyik tagja János 1270-ben átadta Julának kércsi birtokrészét cserébe egy Csehországban ejtett fogolyért, egy zsákmányolt lóért és egy szolgáért. Helyrajzilag a község a Hernád folyó völgyében, a Zempléni hegység és a Cserhát között,  Abaúj déli csücskén fekszik. A két Kinizs falu a Hernád két oldalán alakult ki. Az egyik Kinizs abaúji várbirtok volt, a másik a Kinizs nemzetség fészke volt, sorsuk azonban egymástól elválaszthatatlan volt. A település a Kinizsy család birtoka volt.

A templomot 1760-ban barokkos stílusban nagyobbítottak, hozza toldottak a toronytalan homlokzatú és a réginél szelesebb keleti részt. A templom nyugati végét támpillérek erősítik, de veszedelmes a néhány méterre levő Hernád-folyó közelsége. A templom keleti bejárata mellett hevert egy szégyenkő, melyről azt mondta a szájhagyomány, hogy az istentisztelet ideje alatt azon kellett állnia az erkölcsben vetkezett nőszemélynek. Figyelmet érdemel a kő szószék, melyre egy kőboltozat alatt lehet feljutni. A templom északkeleti sarkánál áll az egyszerű, 1800 körül ácsolt fa harangláb. 

Válassz túraútvonalat!

Tervezd meg, mentsd el és oszd meg másokkal a kedvenc túráidat.

Vízitúra tervezés