Balassagyarmat

Balassagyarmat, Nógrád vármegye egyköri székhelye, a Civitas Fortissima, azaz a Legbátrabb város cím büszke birtokosa. A város Nógrád megye második legnépesebb települése, a Balassagyarmati járás székhelye és határátkelőhely Szlovákia felé az Ipoly folyó bal partján.

Olvass tovább
Balassagyarmat

Mit érdemes tudni?

Pár szó a településről

Nógrád megye északnyugati részén, a szlovák-magyar államhatár mentén, az Ipoly teraszos völgymedencéjében, a Középső-Ipoly-völgy kistáján, a folyó bal partján fekszik. Az egykoron a városhoz tartozó jobb parti rész ma a Szlovákiában fekvő Tótgyarmat (Slovenské Ďarmoty). Emberföldrajzi–néprajzi vonatkozásban a város a palóc nyelvjárás egyik kitüntetett helyén fekszik, a palóc kultúra számos emlékét őrzi. Földrajzi szempontból Balassagyarmat térsége fiatal, feltöltött süllyedékek láncolatából áll, amelyet délről a Terényi-dombság, délkeletről pedig a Szécsényi-dombság határol. Az elsősorban karbon kristályos palából álló alapkőzetre oligocén kori agyagmárga települt, amelyet a Balassagyarmat környékén uralkodó talajtípus, barnaföld fed. A terület vízrajzát az Ipoly uralja, völgytalpának jelentős állóvize a város mellett 8,5 hektáron elterülő Nyírjesi-tavak. A város nyugati bejáratánál terül el az Égerláp természetvédelmi terület.

Nevezetességek, látványosságok

Palóc Múzeum:

A múzeum az egyesületi alapítású múzeumok közé sorolható. Az alapítás azonban elsősorban Nagy Iván (1824–1898) történész genealógus anyagi támogatása mellett valósulhatott meg. A tudós azonban nem csak pénzbeli adományával, hanem nagy számú gyűjteményével (régészeti, néprajzi, érem- és pénzgyűjtemények) is megalapozta a múzeum létrejöttét, hiszen életének utolsó éveiben a tevékenysége központjában a múzeumügy állt.

Vármegyeháza:

Balassagyarmat 1790-től székhelye Nógrád vármegyének. Az új vármegyeháza építését 1832-ben kezdték el a 18. századi császári laktanya helyére Kasselik Ferenc Tervei Alapján. Az építkezést 1835-re fejezték be, az elkészült épület mögé 1842-ben elkezdték építeni a vármegyei börtönt, amit 1845-ben adtak át. Petőfi Sándor városban tett látogatásakor meglátogatta a Vármegyeházát és az akkor épülő börtönt. Madách Imre 1842 és 1848 között, Mikszáth Kálmán 1871 és 1873 között volt itt vármegyei aljegyző. I. Ferenc József 1894-es látogatása során itt szállt meg, a kísérete a Magyar Királyi Szállón, a mai Városházán.

Nyírjesi-tavak:

Nyírjes Balassagyarmat egyik városrésze. Itt található a Nyírjesi Füvészkert és Vadaspark, a nyírjesi tórendszer (7 mesterségesen kialakított tó egymással összekötve) és a város egyik középiskolája, a Ridens Általános Iskola, Szakgimnázium, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola és Kollégium.  A Nyírjesi-völgyben mesterségesen hat halastavat alakítottak ki, amiket bővizű források táplálják. A tavakat sorszám alapján nevezték el 1 és 7 között, de két tó összenyitásával már csak 6 különálló tóról beszélünk. Az 1-es tavon kívül a többit már elkezdte visszahódítani a természet.

Történelem

Balassagyarmat kedvező elhelyezkedése miatt a területe már a rézkorban is lakott.[5] A honfoglalás során a későbbi település nevét adó Gyarmat törzs telepedett itt le, első írásos említése 1244-ből származik. A török hódoltság idején várát lerombolták, a város elnéptelenedett. Több sikertelen kísérlet után 1690-ben telepítették újjá a települést.

A 18. században fellendült Balassagyarmat ipara és kereskedelme, aminek köszönhetően 1770-ben a városba helyezték a vármegye székhelyét. Az első világháború után a város határában meghúzott demarkációs vonalat 1919-ben átlépte a Csehszlovák Légió, majd január 15-én megszállta Balassagyarmatot. A város lakosai és a környéken állomásozó magyar katonák Károlyi Mihály tiltásának ellenére január 29-én fegyveresen kiűzték a megszálló erőket. A polgárok hősies tettéért a város megkapta a „Civitas Fortissima” (A legbátrabb város) címet, és január 29-e lett a város ünnepnapja.

Az 1950-es megyerendezés során Nógrád megye új székhelyéül Balassagyarmat helyett Salgótarjánt jelölték ki, a megyei tanács tényleges áthelyezésére 1952-ben került sor. A 20. században Balassagyarmathoz csatolták Újkóvár, Patvarc és Ipolyszög falvakat, de Patvarc 1992-ben, Ipolyszög 2006-ban ismét önálló községgé alakult. A város nevének utótagja a honfoglaló magyarok Gyarmat nevű törzsének megtelepedésére utal, az előtagját pedig a legfontosabb birtokosairól, a Balassa családról kapta a 15. században.

Egészségügy, elsősegély

Dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézet

Balassagyarmat, Rákóczi fejedelem út 125-127

Telefonszám: (35) 505 000

Válassz túraútvonalat!

Tervezd meg, mentsd el és oszd meg másokkal a kedvenc túráidat.

Vízitúra tervezés