Medina

A település az 1400-as évek elejétől lakott. Szokatlan hangzású neve megegyezik az iszlám vallás történetéből ismert közel-keleti - ma szaúd-arábiai - városéval, melynek eredetét illetően több, megcáfolhatatlanul nem is mindig igazolható, elképzelés ismert. Medina község neve a régi magyar med szóból eredhet, ami a száraz szinonimája volt.

Olvass tovább
Medina

Mit érdemes tudni?

Pár szó a településről

A település vonzerejét elsősorban szép fekvése, természeti értékei, a jó levegő és a csend jelentik. Falusias hangulattal bír, amelyet mindenképpen ki kell használni. Közel található Szekszárd, a falun mégsem érződik az urbanizáció, megmaradtak a szűk kis utcák, hangulatos tornácos házak. Ez mind érték, főleg ha karban van tartva.

Egy szépen felújított régi ház a Zrínyi utcábanA település táji, természeti adottságai, növényi- és állatvilága jelentős potenciát képvisel, sőt a turisztikai piacon akár erősségként is szerepeltethető, bár a természeti értékek megóvása prioritást élvez. A természeti kincsek, az élővilág eredeti környezetben való bemutatása a turisztikai palettát színesítheti. A borvidék híres főleg vörösboráról, és Medinán a fehérborok is népszerűek, így a borturizmus komplex kiépítése lehet az egyik fő cél. Az önkormányzat is ösztönözze az ágazatban tevékenykedőket, hogy a mostanában Szekszárd központtal alakuló borászati szövetkezetnek mind többen tagjai legyenek. A szőlő, bor iránti szeretetet ötvözni kell a gasztronómiával is. A turizmus fejlesztésének legnagyobb lehetősége a anyagi források megnyitása, illetve olyan kis- vagy éppen mikrovállalkozások számára is elérhetővé tétele jelenti, amelyek ily módon a helyi adottságokat kihasználva- kisüzemi méretben - gazdagítani tudják a turisztikai termékek kínálatát. Mindeközben megélhetést vagy kiegészítő jövedelmet biztosítanak a lakosság egy rétege számára. Nem szabad teljesen elfeledkezni Medina- Szőlőhegy adottságairól sem, ahol már több külföldi is talált magának lakó, pihenőhelyet. Vonzásának növelése érdekében meg kell oldani az összközművesítést.

Történelem

Egy 1394-ben kelt oklevél egyházi birtokként említi. A falu neve 1445-ban szerepel első ízben egy iraton, mégpedig Mede formában, majd egy évvel később Medejként írják egy oklevélen. A szó töve - med - szárazat, kiszáradót jelent. Ez a név illett is a településre, hiszen a környező sárvíz uralta a vidéket, végtelen mocsárvilágával. Nem kizárt, hogy ennek egy változata a községnév mai alakja.

Egy 1829-ben kelt feljegyzésben viszont arról olvashatunk, hogy a mai Halom-hegyen (Kilátóhegyen) tanyázott annak idején seregével egy török basa, és ő is lehetett a névadó, erre utalhat a keleti hangzású név. A településen ma is élő szerbek viszont a török kiűzése után betelepülő őseikhez kötik a névadást: nyelvükben a méde szó mézet jelent. Megjegyzendő, hogy akkoriban jóformán minden medinai család foglalkozott méhészettel. (Med, Mede, Méde, Medina?) A terület a XIV. század végéig egyházi birtok volt, a szekszárdi apátsághoz tartozott. A környék azonban a mohácsi csatavesztés után gyorsan és teljesen elnéptelenedett. Későbbi birtokosai, a Gindly testvérek telepítették újjá, majd 1699-től horvátországi és szerémségi görögkeleti vallású szerbek, illetve 1737-től Cecéről, református magyarok költöztek a mezőgazdasági szempontból jó adottsággal rendelkező településre. Az újratelepítés, egymást váltó földesurak, egymást váltó földesurak szervezésében a XVIII. század végétől Kölesdről és Varsád környéki, elsősorban evangélikus németek érkeztek, akik gyorsan beolvadtak a már itt élő református magyarságba. Az 1767-es urbárium szerint 78 család élt a településen, ahol nem sokkal később magyar és szerb iskola működéséről egyaránt szólnak levéltári adatok. Lakói mezőgazdaságból éltek, ezen belül kiemelkedő ágazat volt a szőlőtermesztés. Többek között ennek is köszönhető, hogy Medina- Szőlőhegyen, mely külterületnek minősül, még mindig több, mint 100-an élnek. A falu építészeti látnivalói között megemlítendő az 1856-ban elkészült, klasszicista stílusú görögkeleti-, a késő barokk XVIII. század végi református templom, a lantablakokkal épült XVIII. századi római katolikus kápolna és a klasszicista stílusú Apponyi-kastély; mind a négy épület szerepel az országos műemléki jegyzékben. A falu természeti értékei között kell szólni a Kápolnai-hegyről - a szőlőtermesztés medinai központjáról - , melyet reggeltől estig bearanyoznak a nap sugarai, valamint a falu alatt folyó Sióról, és Sárvízről.

Egy németek által felújított ház Medina, SzőlőhegyenA 14 településből álló szekszárdi történelmi borvidék Zombai Hegyközségéhez tartozó területen a mai napig jelentős tevékenységnek számít a szőlőtermesztés, a borászat. A szőlő, és a szép környezet az utóbbi években németeket is ide vonzott, akik több családi házat megvásároltak, majd azokat felújították. A legismertebb közülük az un. „papagájház” ahol a tulajdonos madarakat, elsősorban papagájokat tenyészt.

Programok

A településen több olyan esemény is van, ahol a lakosságon kívül az idelátogatók is kielégíthetik szórakozási vágyaikat. Az alábbi rendezvényeket évről - évre állandó időpontban bonyolítják a szervezők, és az eddigi tapasztalatok alapján jelentőségük a továbbiakban is megmarad. Ezek az események rendszerbe foglalva tovább javítják Medina turisztikai vonzerejét, amely a munkahelyteremtés, népességmegtartás miatt is fontos.

› Borverseny - február második péntekjén 

› Zenésztalálkozó - a medinai búcsú keretében pünkösd 2. napján

› Táboroztatás, vizitúrák - az iskola befejezésétől augusztus 20-ig

› Szerb búcsú - a szerb pünkösd alkalmával (1 héttel a katolikus után)

› Szőlőhegyi búcsú - Teréz napján, október 15-én

› Művészeti Napok - szeptember eleje


Egészségügy, elsősegély


Orvosi rendelő:

Medina, Kossuth Lajos u. 56, 7057

Telefonszám: (74) 434 078

Válassz túraútvonalat!

Tervezd meg, mentsd el és oszd meg másokkal a kedvenc túráidat.

Vízitúra tervezés