Sióagárd

Sióagárd a Mezőföld déli csücskén, a Sió és Sárvíz közötti hátságon, a megyeszékhelytől, Szekszárdtól nyolc kilométerre fekszik. A síkra épült falu mellett magasodik a Leányvár, a hegyhát legdélibb nyúlványa, mögötte a szekszárdi dombok látszanak. A Sárvíz a település mellett ömlik a Sióba, mely Szekszárd után a Dunába torkollik. A Sárvíz hajdan rendkívül fontos vízfolyás volt, ugyanis a hajózható folyók közé tartozott, ám a 18–19. századi szabályozási munkákkal megszüntették hajózhatóságát, mintegy 35 kilométerrel megrövidítették és a Duna helyett a Sióba vezették, ugyanis eredetileg a Sió ömlött a Sárvízbe, és nem fordítva.

Olvass tovább
Sióagárd

Mit érdemes tudni?

Történelem

Az első emberek megjelenésében, majd évezredekkel később a falu kialakulásában a víznek, a Sár vizének volt meghatározó szerepe. Akkor a vidék hatalmas kiterjedésű, többé-kevésbé összefüggő mocsárvilágot alkotott. Előkerültek olyan edénytöredékek, melyeket a vonaldíszes kultúra jellegzetes, bekarcolt mintái ékesítettek. A vidék különösen gazdag bronzkori leletekben. Nemcsak tárgyak, hanem kora bronzkori házak nyomai is előkerültek a falutól pár kilométerre.

A középkorban fejlett tógazdálkodás és halászat folyt itt. A 18. században megkezdődött a vízszabályozás, mely Agárd számára is megnyitotta az utat a mezőgazdasági termelés előtt. Az állattartás feltételeit a falu szűk határai igencsak megnehezítették.

A török megszállás idején a tizenöt éves háború pusztítása jóvátehetetlen volt a falu életében. A magyar népesség teljes egészében elhagyta. A konszolidációt elősegítendő a törökök az elhagyott faluhelyet délszláv telepesekkel telepítették be. Agárd 1715-re települt újra, százszázalékosan rác népességgel. Az első magyarok az 1720-as évek végén telepedtek le a községben, a tótokkal együtt. Utóbb a rácok egészében elvándoroltak, így összeállt a falu mai korra jellemző magyar népessége.

A Rákóczi-szabadságharctól az 1848-as forradalomig megteremtődtek annak a békés fejlődésnek a feltételei, melynek során benépesültek az elhagyott falvak, megszelídült az elvadult táj. A mezővárosi fejlődés feltételei itt soha nem alakultak ki, a természetföldrajzi tényezők együtthatásának köszönhetően.

Válassz túraútvonalat!

Tervezd meg, mentsd el és oszd meg másokkal a kedvenc túráidat.

Vízitúra tervezés