Balatonfüred

A nyüzsgő, a kulturális, a lehetőségekkel teli

Reméljük, titeket is elvarázsol, ha már annyi mindenkit megihletett. Ráadásul Csokonai, Berzsenyi vagy Jókai még nem ismerhették az alábbi fantasztikus vizítúra-lehetőségeket. Egy szelet velőspirítós, egy korty helyi bor, mindez megkoronázva egy naplemente-sétával a Tagore sétányon... idill a javából. Füred a kultúra balatoni városa, egész évben vonzó turistahelyszín.

További ajánlatok

Mit érdemes tudni?

Lankás dombok közt fekszik a Balaton északi partján. A városon halad át a 71-es főút, valamint a Budapestről Tapolcára vezető egyvágányú vasút is. A szomszédos községek Tihany, Aszófő, Balatonszőlős, Csopak, valamint az errefelé szokásos elnevezésű Öreg-hegy, továbbá a Tamás-, György- és Péter-hegyek határolják.

Nevezetességek, látványosságok

A Tagore-sétány
Rabindranáth Tagore 1926. november 1-jén érkezett a szanatóriumba, majd gyógyulásának örömére fát ültetett. E fa előtt 1956-ban egy indiai küldöttség felavatta Tagore bronzszobrát, és 1957-től a korábban Deák Ferencről elnevezett sétány is az ő nevét viseli. A fa mellé emléktáblát tettek, amelyen a költő ez alkalomra írt verse olvasható. Tagore példáját először indiai politikusok követték, s ezután néhány év alatt hagyománnyá vált, hogy az itt megfordult híres személyiségek fát ültetnek a parkban. Marx György fizikus kezdeményezésére a Nobel-díjasokkal folytatták a sort, őket különféle hírességek követték, napjainkban pedig magyar politikusok szaporítják az ültetett fák és emléktáblák számát. Fát ültetett itt többek között: Farkas Bertalan és űrhajóstársa, Valerij Kubaszov, Leonov, a Gandhik, Göncz Árpád, Benoit Mandelbrot, Wigner Jenő és több magyar Nobel-díjas.
Szent Mihály templomrom (Papsoka) - 11-12. század
Szent Margit templom alapjai (13. század) - ma Fekete Lovag étterem
Esterházy kúria - 1700 (?) - romos, ma a Szívkórház része
Szívkórház (Fürdőház, Erzsébet Szanatórium, Állami Kórház) - 1728 - a mai épületek 1836–1871 között épültek
Nagyvendéglő - 1748 - a mai, klasszicista épület 1802–1848 között épült - az épület része a Kurszalon (átadták 1879-ben), ahol az Anna-bálokat tartják, és a fedett sétány (a balatonfüredi Panteon) - ma Anna Grand Hotel
Pálóczi Horváth Ádám kastélya - 1787–1867-ben William Teasdale (a Lánchídnál végzett mérnöki munkát) építette át - ma Ferencsik János Zeneiskola
Széchenyi-kastély - 1792 - Építtette Széchényi Ferenc, eredetileg barokk stílusban, az 1871. évi átépítéskor eklektikus elemekkel alakították át - ma Kertészeti Szakközépiskola
Gombás kúria (Balatonarács) - 1785 (?) - copf stílusú - az Arácsi út mentén álló kúria ma színvonalas hotel
Horváth ház - 1799 - tervezője Lechner Mátyás - a Balaton vidékének legnagyobb, copf stílusú épülete. A ház falán elhelyezett tábla szerint a Szentgyörgyi Horváth család építtette 1796–98-ban. 1825-ben itt rendezték az első Anna-bált Szentgyörgyi Horváth „Anna” Krisztina tiszteletére. Ő ezen a bálon ismerkedett meg későbbi férjével, Kiss Ernővel, az aradi vértanúk egyikével. Megfordult a házban egyebek között:

Történelem

Füred térségét már az ősember is lakta. Első ismert lakói a rómaiak voltak, emléküket számos kiásott épületrom és síremlék jelzi. Füred nevével írásos emlékként először 1211-ben találkozunk, a Tihanyi apátság egy birtokösszeírásában. Mai területén az Árpád-korban hét település állt, Füred és Arács mellett Kék, Magyaré, Papsoka, Siske. A város legrégebbi, a Kéki-patak partján épült, később elhagyott településrésze ma szőlőterület, maga a Kéki-forrás még működik. 1717-ben említik savanyúvizét, majd 1729-ben újra. 1722-ben vegyelemeztették és gyógyvízzé nyilvánították. Ez idő tájt már állt egy fa fürdőház, majd nemsokára egy kőház, kiadó szobákkal vendégek számára. Később kétemeletes új fürdőház is épült. A református hitközség tagjainak anyakönyvezése 1724-ben indult, a római katolikusoké 1800-ban, az izraelitáké pedig 1863-ban.

Programok

Balatonfüredi Borhetek
Kékszalag vitorlásverseny