Békés

A Körösök fővárosa, ahol minden nap egy új kaland!

Szilvapálinkája hungarikum, kosár- és gyékényfonó portékái kivételes minőségűek, húsipari termékei a térség legfinomabbjai közé tartoznak, a Körösök fővárosának is nevezett Békés ráadásul a vizes kalandok szerelmeseit is ezrével vonzza. Legyen szó kajakozásról, strandolásról vagy gyalogtúráról, a város változatos és különleges földrajzi adottságai mindenkinek számtalan szórakozási lehetőséget nyújtanak.

További ajánlatok

Mit érdemes tudni?

Közel 20 ezer lakosú kisváros Békés, amely a dél-alföldi régió egyik legvirágosabb települése. Rendszeres részvevője a Virágos Magyarországért versenynek, és részt vesz a "Magyarország legszebb konyhakertje" programban is. 2011-ben az egyik legrangosabb elismerést, az Arany Rózsa díjat is elnyerte. Békés térségi viszonylatban, építette örökségi értékekben gazdag város, történelmi épületei a XVIII. és a XX. század között jöttek létre. Békés rendkívül fontos feladatának tartja a népi műemlékek védelmét, gazdag kézműves hagyományokkal rendelkezik a mézeskalács készítés, szőnyegszövés, szűrhímzés és a gyékény- és kosárfonás terén. A város területén háromféle ökológiai szempontból értékes övezet is megtalálható: a Kettős-Körös, mint ökológiai folyosó, az Élővíz-csatorna településtől délre eső szakasza, mint védett természeti terület övezete, illetve a Békéstől nyugatra fekvő természeti területek övezete. Egyik közkedvelt területe a Dánfoki Üdülőközpont, amely Békés városának határában nyugodt, csendes, de mégis frekventált helyén található. Csendes, pihenésre, túrázások kiindulópontjául szolgáló, részben erdős, ligetes területen fekszik. Itt található a Kishajó Kikötő és átemelő, valamint a szabadstrand is.

Nevezetességek, látványosságok

JANTYIK MÁTYÁS MÚZEUM: A Széchenyi téren, a "Nagyház" barokk épületében, amely egykoron a Weinckheim-család tulajdonában volt, működik a Jantyik Mátyás Múzeum. Elnevezését a XIX. századi festőről kapta, benne állandó helytörténeti kiállítás tekinthető meg.
BÉKÉSI GALÉRIA: Szintén a Széchenyi téren található. A kiállítóhelyen időszaki képzőművészeti, történeti, néprajzi témájú tárlatokat tekinthetnek meg az érdeklődők.
BÉKÉSI PÁLINKA CENTRUM: Békés belvárosában található az a régi műemlék épület, melyben létesült a Békési Szilvapálinka Centrum (BPC). A hely magába foglal mindent, ami a pálinkához kell. A pálinka iránt érdeklődők komplex szolgáltatást kapnak, közel 200 féle pálinka kóstolható meg, itt mindenki saját maga főzheti meg pálinkáját, majd tárolhatja a centrum pálinka trezorjában. A gyerekeket játszóházzal, a gasztronómia iránt érdeklődőket hagyományos helyi ételekkel várják.

Történelem

Első ispánjáról, Békésről kapta a nevét a vár, a város és a megye is. A település mai területe már az i. e. 5-4 évezredben is lakott település volt, állattenyésztő és földművelő népcsoportok váltották itt egymást, majd állattenyésztő lovas nomádok érkeztek, hol eltűnt a település, hol újra épült, 1711 óta folyamatosan lakott. Az Árpád-házi királyok idején Békés az egyházi és világi igazgatás, s egyúttal a gazdasági, kulturális élet területi központja volt, s mint megyeszékhely szépen fejlődött. Az 1241-es tatárjárás azonban súlyos károkat okozott, a lakosság elmenekült, Békés elnéptelenedett, s 1295-ben tértek vissza lakói. Várát nem állították helyre, és már nem megyeszékhelyként említették. Luxemburgi Zsigmond király 1403-ban Maróti János macsói bánnak adományozta, s 1404-ben vásárjogot, 1405-ben pedig ismét városi rangot kapott Békés. 1566-ban a török megszállás idején folyamatosan pusztult a környék, amelyet a török kiűzése után a császári hadak fosztották ki. Ismét elnéptelenedett Békés, s csak 1711-ben a szatmári békét követően költöztek vissza lakói, innentől számítjuk a mai város alapítását. 1715-ben még csak 535 főt számoltak, de a telepeseknek, a sok szabad földnek köszönhetően elindult a népesség növekedés is. A XVIII-XIX. század gazdálkodására jellemző a rétgazdálkodás, az állattartás és a halászat. Az 1848-as forradalmat követően a település rendezett tanácsú város lett. 1858-ban megépült a Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonal, amely a várost nem érintette, így az országban jellemző ipari fejlődés elkerülte, forgalmi árnyékba került. Ez odáig vezetett, hogy 1872-ben Békés elvesztette városi rangját, nagyközséggé vált. Lakossága elsősorban mezőgazdaságból élt, kiterjedt tanyavilág épült a település határában. A XX. század elején indult meg a polgárosodás, 1903-ban megépült a gimnázium, 1904-ben a mai városháza, s bár ennek a fejlődésnek az első világháború végett vetett, 1939-ben mégis az ország legnagyobb községe volt. 1969-ben a nagyközségi címet, majd 1973. április 15-én a városi címet is visszakapta Békés, amely az elmúlt évtizedekeben nyert valódi városi arculatot.

Tudta-e?

...Békés a hidak városa, a városban 18 híd található olyan gyönyörű nevekkel, mint a Csók zugi híd, vagy Malomasszony-kerti híd?

Programok

Békés-Tarhosi Zenei Napok
Madzagfalvi Napok
Nefelejcs Vigalom
Békési Tökmulatság
Csuta Művésztelep és kísérő programjai
Országos Népi Építészeti Tanácskozás

Étel — ital

Békési Pálinka Centrum
Nagyház Pince Borozó
Kira Vendéglő (az ország első cigányvendéglője)
Dübögő Étterem
Bagoly Vendéglő
Cukrászdák
Juhász Cukrászda
Sipaki Cukrászda
Nagy Lajos Cukrászda
Lagzi Cukrászda

Sportolási lehetőségek

kajak-kenu, sárkányhajó, horgászat, motorcsónakázás, úszás, kézilabda, kosárlabda, futball, box, tenisz, lövészet, giri sport

Egészségügy, elsősegély

Központi Háziorvosi Ügyelet
5630 Békés, Kossuth utca 16.
Gyógyszertár
Jázmin Patika
5630 Békés, Rákóczi utca 3.
Levendula Patika
5630 Békés, Csabai utca 15.