Szentendre

A színes, a kacskaringós, a macskaköves

További ajánlatok

Mit érdemes tudni?

Idézet: „Úgy ahogy itt, lélegezni, látni sehol sem lehet” (Vas István)

Szentendre a Dunakanyar kapujában, a környező dombok és hegyek, és az előttük hömpölygő folyó festői keretében található kisváros. E gazdag múltú település természet adta képét méltón, egyben sajátosan egészítik ki az emberi kéz alkotásai: a kanyargós keskeny macskaköves utcák, a szűk sikátorok, a szorosan összesimuló belvárosi apró házak és a finom vonalú barokk templomtornyok.


Szentendre sajátosan mediterrán városképe a törökök kiűzése után 1690-ben, III. Csernojevics Arzén pátriárka vezetésével ideérkező szerb, dalmát és görög telepeseknek köszönhető, ugyanakkor a város történelme sokkal régebbre nyúlik vissza, már az őskortól lakott hely volt.

Első ismert lakói a vaskor alatt itt élt illírek voltak, majd a kelta eraviszkusz törzs érkezett. A római hódítás Augustus császár alatt érte el a várost: a Duna mentén húzódó erődrendszer, a limes fontos erőssége volt a szentendrei Ulcisia Castra (Farkasvár).A mai település központja a honfoglalás után alakult ki. Az államalapítás idején Szent István a veszprémi püspökségnek adományozta a települést, így Szentendre első, helynév nélküli írásos említése a veszprémi püspökség 1009. évi alapító oklevelében található.

A török uralom alatt szinte teljesen elpusztult település a XVIII. század közepére vált újból virágzó várossá, az ideérkező déli telepeseknek köszönhetően, akik gazdagságának három forrása a szőlő- és bortermelés, a kézműipar és a kereskedelem volt.

•••

Szentendre városképének meghatározó sajátossága a templomtornyok rajzolata, hiszen a belvárosi utcák kis házai között csaknem tucatnyi templom tornya tör az ég felé. A szentendrei Várdomb tetején álló templom a város legrégebbi épülete, amely a régészeti feltárások szerint négy nagyobb szakaszban nyerte el mai formáját. Feltehetően itt jött létre korábban a Szent András apostolnak szentelt első egyház is, melyről a városunk a nevét kapta.

E mellé a betelepülések idején hat új templom épült fel, melyekből napjainkban a görögkeleti egyház négy templommal rendelkezik, két templomot használnak a katolikus hívek, egyet pedig a reformátusok.

•••

A Fő tér városképi és műemléki szempontból is Szentendre legfontosabb része. A középkortól kezdve ez volt a színhelye a társadalmi és gazdasági életnek, nem csoda hát, hogy itt épültek fel a XVIII. század folyamán a legjelentősebb szerb és görög kereskedőházak is, melyek legtöbbje barokk stílusjegyeket hordoz magán. Itt futottak össze a budai, visegrádi és pilisi országutak, így alakult ki a háromszög alakú tér, melynek közepén találjuk Szentendre egyik fő szimbólumát, a szintén háromszög alaprajzú Kalmár- vagy más néven Pestiskeresztet.

Csak pár lépésre innen, a tér nyugati oldalán található a Váralja/Hild lépcső, amely szintén a szentendrei városképi ősmotívumai közé tartozik. A lépcső alján jobbra két szimbolikus műemléki épülettel is találkozunk. Az első a Városháza épülete, amely helyén feltehetően már a 12. század folyamán jelentős egyházi közigazgatási központ állt, a másik, pediga Rákóczi út 1. szám alatt álló Harangozóház, a város legrégebbi lakóépülete.

•••

Szentendre egyedi városképében a környező hegyekből és a Duna felől egészében gyönyörködhetünk, ugyanakkor a város belső kilátópontjaiból is lehetőség nyílik egy-egy városrész különlegesen szép panorámájának megtekintésére. A Szamár-hegyi Tobakosok keresztjétől az összesimuló belvárosi házak és a Duna képe tárul elénk a Preobrazsenszka templom barokktornya mögül, a Fő tér fölé emelkedő Templomdombi térről pedig szinte teljes körképet kapunk a belvárosról.

•••

Szentendre az ország egyik kiemelkedő jelentőségű művészeti központja és az újkori magyar festészet egyik legfontosabb színtere. Magyarországon és talán külföldön sincs még egy ilyen kisváros, ahol ennyi kiállítás közül válogathat a látogató. A város különleges szépségét az 1900-as évek elején kezdték felfedezni a művészek, amely idővel egyre több festőt ragadott magával. Így végül 1926-ban létrejött a Szentendre arculatát azóta is döntően meghatározó Művésztelep, új otthon kínálva a Trianon után “hazátlanná” vált nagybányai művészeknek.

A város kulturális élete mégis igazán csak az 1960-as években került az országos érdeklődés középpontjába, amikor Pest megye kulturális központjává jelölték ki. 1967-ben elsőként megindult a Szabadtéri Néprajzi Múzeum kialakítása, – amely a Kárpát-medence népi építészetét és falusi kultúráját hozza kézzelfogható közleségbe az érdeklődők számára–, majd létrehozták a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságát.

•••

Szentendre igazi művészváros, ahol napjainkban is több száz művész él és alkot. Itt mindig történik valami. A hagyományosan megrendezésre kerülő fesztiválok évről évre új programokkal bővülnek, és nincs olyan hét, amikor nem nyílna egy újabb kiállítás a városban.

A legjelentősebb, idei programokat külön dokumentumban csatolom.

•••


Szentendrét nemcsak a város délies mediterrán hangulata, gazdag programkínálata és különleges városképe teszik egyedivé, de Duna-parti teraszai, jó éttermei, híres fagylaltjai, csokiboltja, marcipánja és fokhagymás lángosa is meghatározó élményt adnak az itt lakók és az ideérkezők számára. A város mintegy félszáz éttermében, kisvendéglőjében és cukrászdájában számos kulináris élvezet várja a vendégeket - a hagyományos magyar konyhai ételektől a nemzetközi specialitásokig -, amiből mindenki a kedvére válogathat.

Ugyancsak számos családi panzió és magánszálláshely közül választhatják ki a legmegfelelőbbet a több napra érkező vendégek, a széles spaletta kínálatában ugyanis ott találjuk a négycsillagos Bükkös Hotelt wellnes- és spa szolgáltatásaival csakúgy, mint a Papszigeti Kemping, Bungalópark és Ifjúsági Szállást, amely inkább a csoportosan érkezők számára nyújt tökéletes szálláslehetőséget.